Scuderia Ferrari

Eln�k: Luca di Montezemolo
Sportigazgat�: Jean Todt
Technikai igazgat�: Ross Brawn
Vezet� tervez�: Rory Byrne
Motorfejleszt�si f�m�rn�k: Paolo Martinelli
Csapatmenedzser: Stefano Domenicali

Versenyz�k:
Michael Schumacher 
Felipe Massa 

Tesztpil�t�k:
Luca Badoer
Marc Gen�

A Maranelloban sz�kel� Ferrari ist�ll� az autosport �s a sz�guld� cirkusz legh�resebb csapata. A skarl�tv�r�s g�rda a kilencvenes �vekig a legeredm�nyesebbnek mondhatt�k magukat, �m ekkor a nagy vet�lyt�rs, a McLaren gy�zelmek ter�n utol�rte �ket. Az 1999-es szezon a Ferrarinak siker�lt jobban, �gy a Ross Brawn-Jean Todt-Michael Schumacher triumvir�tus vez�nylet�vel ism�t a maranelloiak vett�k �t a vezet�st a konstrukt�r�k �r�kranglist�j�n.

Enzo Ferrari alakulata m�r a h�bor� el�tti id�kben is r�szt vett a fontosabb versenyeken, de a vil�gbajnoks�gok 1950-es kezdete ut�n alaposan meger�s�dtek. Az els� vil�gbajnoki szezon nem volt t�lzottan eredm�nyes sz�mukra. 1951-ben Ascari az utols� futamon vesz�tette el a Juan Manuel Fangioval ellen a vil�gbajnoki c�m�rt folytatott harcot. A sz�vets�g k�s�bb 2000 k�bcentim�terben hat�rozta meg a motorok henger�rtartalm�t, a szab�lyv�ltoz�shoz pedig a Ferrari alkalmazkodott a legjobban. Ascari 1952-ben �s 1953-ban is domin�lt, k�s�bb viszont a 2500 k�bcentim�teres szab�ly bevezet�s�t k�vet�en alulmaradt a Lancia csapattal szemben. 1955-ben Fangio a D50-es modellel h�rom alkalommal gy�z�tt, ami el�g volt ahhoz, hogy megszerezze negyedik vil�gbajnoki titulus�t. A legend�s argentin pil�ta 1957-re a Maseratihoz szerz�d�tt, �s ezt igencsak megs�nylette az olasz ist�ll�, hisz n�lk�le k�ptelenek voltak futamgy�zelmet aratni.

A k�vetkez� �vben az Enzo Ferrari fia ut�n Dino n�vre keresztelt Tipo 146-os modellel visszat�rtek az �lvonalba. Mindenki arra sz�m�tott, hogy Stirling Moss lesz a vil�gbajnok, Mike Hawthorn �s a Ferrari azonban r�c�folt erre az id�nyz�r�n, �s elhappolt�k a titulust. A k�vetkez� k�t �vben a Cooper ist�ll� domin�lt a Formula 1-ben. 1961-ben vette kezdet�t a maranelloiak �jabb sikersz�ri�ja, a m�sf�l literes, c�paorr� Tipo 156-ossal. Hazai verseny�k�n, az Olasz Nagyd�jon komoly trag�dia �rte a csapatot, hisz versenyz�j�k, Wolfgang von Trips hal�los balesetet szenvedett. M�sik versenyz�j�k, Phil Hill viszont gy�zni tudott �s a vil�gbajnoki c�met is megszerezte a csapatnak.

A Ferrari-bajnokok sor�ban John Surtees volt a k�vetkez�, aki 1964-ben lett vil�gbajnok. Mindm�ig � az egyetlen olyan pil�ta, aki k�tker�ken �s n�gyker�ken is k�pes volt a cs�csra jutni. A h�romliteres motorok 1966-os bevezet�se ut�n a Ferrari ism�t hull�mv�lgybe ker�lt. Az olaszok rendre alulmaradtak a Cosworth Racing fantasztikusan siker�lt DFV er�forr�saival szemben, melyek 1967-ben t�ntek fel a Formula 1-ben. A skarl�tv�r�s�k nyolc �ven kereszt�l a k�z�pmez�ny legjobb alakulat�nak sz�m�tottak. Csak Jacky Ickx �s csapatt�rsa, Clay Regazzoni tudtak n�mi sikert el�rni. Regazzoni els� lett a ’70-es Olasz Nagyd�jon.

A gyors, de tapasztalatlan Niki Lauda 1974-ben szerz�d�tt Maranelloba. A vil�gbajnoki c�met ebben a szezonban Emerson Fittipaldi �s a McLaren h�d�tott�k el, egy �vvel k�s�bb azonban m�r Lauda �lt a tr�non, �s ’76-ban ak�r meg is ism�telhette volna teljes�tm�ny�t, ha nem j�n k�zbe az a sz�rny� baleset a N�rburgringen, melynek k�vetkezt�ben s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett. M�g a baleset ut�n is lett volna es�lye a bajnoki c�m megszerz�s�re, hisz Monz�ban m�r ism�t ott �llt a rajtr�cson. A szezon v�g�ig tartotta el�ny�t a mclarenes James Hunt el�tt, azonban az �vad utols� futam�n, a Jap�n Nagyd�jon t�l kock�zatosnak tartotta a szakad� es�ben val� versenyz�st, �s id� el�tt feladta a tov�bbi k�zdelmeket. Hunt r�men�sen versenyzett, �s megszerezte a bajnoki c�mhez sz�ks�ges harmadik helyet. 1977 ism�t Lauda �s a Ferrari �ve volt. 1979-ben Jody Scheckter szerzett vb-c�met a Ferrari sz�neiben, �s eg�szen 2000-ig � volt az utols� pil�ta, aki versenyz�i vil�gbajnoki c�met vitt Maranelloba. Csapatt�rs�t, Gilles Villeneuve-�t gy�zte le, holott csak k�t gy�zelemmel rendelkezett, m�g a kanadai h�rom alkalommal �llhatott fel a dobog� legmagasabb fok�ra.

A csapat ezt k�vet�en szerz�dtette Harvey Postlewaite brit tervez�t, aki 1982-re megalkotta a 126C2 k�djel� versenyg�pet, amely oszt�lyon fel�li volt. Ebben az �vben is t�rt�nt egy trag�dia, ami be�rny�kolta a csapat szezonj�t. A legend�s Gilles Villeneuve balesetet szenvedett �s �let�t vesztette Zolderben, a vil�gbajnoki pontverseny �llovasa, Didier Pironi pedig megs�r�lt Hockenheimben. A Ferrari ebben az �vben �s a k�vetkez�ben is a konstrukt�r�k vil�gbajnoka lett, de az egy�ni vil�gbajnoki c�mek m�s csapatokhoz v�ndoroltak.

A g�rda szerencs�je ezt k�vet�en meglehet�sen forgand� volt. Michele Alboreto versenyk�pesnek bizonyult 1985-ben, de csak a m�sodik helyet �rhatta a neve mell� az �v v�gi elsz�mol�sn�l. 1988-ban k�vetkezett az �jabb nagy csap�s, hiszen ebben az �vben hunyt el az alap�t�, Enzo Ferrari. A ’Commendatore’ 90 �ves volt. A szezonban addig csak verg�d� ist�ll� aut�i a csapatf�n�k hal�l�t k�vet� versenyen, az Olasz Nagyd�jon kett�s gy�zelmet arattak. Gerhard Berger lett az els�, megel�zve t�rs�t, Michele Alboretot. Az id�nyben ez volt az egyetlen futam, melyen nem McLaren-gy�zelem sz�letett. 1990-ben Prost csat�zott Senn�val, de a brazil nyert, �gy a Ferrari francia szt�rja a m�sodik lett az �v v�gi �sszetettben. Michael Schumacher 1996-os csatlakoz�s�val kezdet�t vette a Ferrari �jabb sikerkorszaka, azonban ism�t bizony�t�st nyert a mond�s, miszerint minden kezdet neh�z! A szurkol�k eleinte nem voltak t�l lelkesek a n�met pil�ta szerz�dtet�se miatt. Az 1995-ben m�sodik vil�gbajnok c�m�t megszerz� Schumacherrel egy�tt �rkezett Maranelloba Eddie Irvine is. Az �j �sszet�tel� g�rda az �v sor�n j� teljes�tm�nyt ny�jtott, �gy a szurkol�k hamar megbar�tkoztak a n�mettel is. Ekkor, 1997-ben, j�tt egy eml�kezetes botr�ny, melyet k�vet�en sokan, sokf�lek�ppen vont�k k�ts�gbe Schumacher sportszer�s�g�t. A pil�ta �t gy�zelmet szerzett az �v sor�n, �s harcban �llt a vil�gbajnoki c�m�rt a Williams versenyz�j�vel, a kanadai Jacques Villeneuve-vel. Az utols� versenyen a kerpeni sz�let�s� pil�ta� elvesz�tett a fej�t �s Ferrarij�t nekikorm�nyozta a kanadai sof�r versenyg�p�nek. Villeneuve tov�bb tudott menni, harmadikk�nt �rt c�lba �s vil�gbajnok lett. K�s�bb Schumachert a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g (FIA) megfosztotta a bajnoks�gban el�rt m�sodik hely�t�l.

1998-ban a Tifosik ism�t az egy�ni vil�gbajnoki c�m megszerz�s�ben rem�nykedtek, hisz ezt az ut�bbi 19 �v sor�n nem siker�lt megszerezni�k. Schumacherrel nem is volt probl�ma, � mindent megtett ennek �rdek�ben, azonban F300-as Ferrarija �llva maradt a suzukai rajtr�cson, �s csak a mez�ny v�g�r�l v�ghatott neki a t�vnak a mindent eld�nt� Jap�n Nagyd�jon. A harmadik helyig k�zd�tte fel mag�t, egy defekt miatt azonban feladni k�nyszer�lt a tov�bbi harcot. Az egy�ni vil�gbajnok ebben az �vben Mika Hakkinen, a konstrukt�r�k bajnoka pedig a McLaren lett. 1999-ben is es�lyesk�nt v�rhatt�k a szezonkezdetet, j�l is alakultak a dolgaik, �m Silverstone-ban a n�met pil�ta balesetet szenvedett, �s csak az id�ny utols� k�t verseny�re t�rhetett vissza. Csapatt�rsa, Eddie Irvine vette �t az els� sz�m� pil�ta szerep�t, �s kis h�jj�n �lni is tudott a k�n�lkoz� lehet�s�ggel, de az utols� futamon nem b�rt Hakkinennel, aki �gy megism�telte el�z� �vi produkci�j�t. A konstrukt�ri vil�gbajnoki tr�fe�t a McLaren nem tudta megv�deni, ami �gy Schumacher utols� k�t versenyen ny�jtott teljes�tm�ny�nek k�sz�nhet�en Maranelloba v�ndorolt.

2000-ben val�ra v�lt az olaszok �lma, hisz a skarl�tv�r�s�k az �vad els� futam�t�l kezdve f�l�nyben voltak a McLarennel �s Mika Hakkinennel szemben. Schumacher Suzuk�ban, az �vad utols� el�tti verseny�n biztos�totta be az egy�ni vil�gbajnoki c�met, amit az utols� futamon elh�d�tott konstrukt�ri c�m k�vetett. 2001-ben is domin�lt a Schumacher-Ferrari kett�s, �gy a n�met m�r a negyedik vil�gbajnoki c�m�n�l tartott. A konstrukt�ri vil�gbajnoki tr�fea is Maranelloban d�szeleghetett. A 2002-es �vad mindenen t�ltett. A Ferrari a szezon els� futam�t�l kezdve hihetetlen f�l�nyben volt a mez�ny t�bbi tagj�val szemben, �s az �vad v�g�re a n�met be�ll�totta Juan Manuel Fangio megd�nthetetlennek hitt rekordj�t, �tsz�r�s vil�gbajnok lett. 2003-ban, ha kiss� neh�zkesen is, de Schumacher �s a Ferrari ism�t begy�jt�tt�k mindk�t vil�gbajnoki c�met. A n�met pil�ta az eredm�nynek k�sz�nhet�en vil�gcs�cstart�k�nt v�ghatott neki a 2004-es id�nynek, s megd�bbent� f�l�nnyel ism�t gy�zelemre vezette a legend�s alakulatot.

A csapat eredm�nyei:

1950: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1951: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1952: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1953 Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1954: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1955: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1956: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1957: Nem rendeztek konstrukt�ri vil�gbajnoks�got
1958: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 40 ponttal
1959: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 32 ponttal
1960: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 24 ponttal
1961: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 40 ponttal
1962: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 18 ponttal
1963: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 26 ponttal
1964: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 45 ponttal
1965: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 26 ponttal
1966: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 31 ponttal
1967: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 20 ponttal
1968: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 32 ponttal
1969: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 7 ponttal
1970: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 55 ponttal
1971: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 33 ponttal
1972: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 33 ponttal
1973: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 6., 12 ponttal
1974: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 65 ponttal
1975: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 72,5 ponttal
1976: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 83 ponttal
1977: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 95 ponttal
1978: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 58 ponttal
1979: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 113 ponttal
1980: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 10., 8 ponttal
1981: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 34 ponttal
1982: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 74 ponttal
1983: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 89 ponttal
1984: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 57,5 ponttal
1985: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 82 ponttal
1986: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 37 ponttal
1987: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 53 ponttal
1988: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 65 ponttal
1989: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 59 ponttal
1990: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 110 ponttal
1991: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 55,5 ponttal
1992: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 21 ponttal
1993: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 28 ponttal
1994: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 71 ponttal
1995: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 73 ponttal
1996: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 70 ponttal
1997: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 102 ponttal
1998: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 133 ponttal
1999. A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 128 ponttal
2000: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 170 ponttal
2001: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 179 ponttal
2002: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 221 ponttal
2003: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 158 ponttal
2004: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 262 ponttal
2005: A konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 100 ponttal

Egy�ni vil�gbajnokok:

1952: Alberto Ascari
1953: Alberto Ascari
1956: Juan Manuel Fangio
1958: Mike Hawthorn
1961: Phil Hill
1964: John Surtees
1975: Niki Lauda
1977: Niki Lauda
1979: Jody Scheckter
2000: Michael Schumacher
2001: Michael Schumacher
2002: Michael Schumacher
2003: Michael Schumacher
2004: Michael Schumacher