Renault F1 Team

Eln�k: Patrick Faure
Csapatf�n�k: Flavio Briatore
Technikai igazgat� (motor): Rob White
Technikai igazgat� (karossz�ria): Bob Bell
Fejleszt�si igazgat�: Pat Symonds

Versenyz�k:
Fernando Alonso
Giancarlo Fisichella

Tesztpil�ta: 
Heikki Kovalainen

A Renault F1 Team mostani form�ci�ja azt k�vet�en j�tt l�tre, hogy a francia aut�gy�rt� �ri�s 2000-ben felv�s�rolta Benetton csapatot. Az el�d�t alap�t� Luciano Benetton eleinte a Tyrell, az Alfa Romeo �s a Toleman csapatait szponzor�lta, majd 1986-ban megvette a Toleman ist�ll�t, �s saj�t neve alatt kezdte versenyeztetni az aut�kat. Turb�felt�lt�s BMW motorokat haszn�ltak, �s Teo Fabi r�v�n Ausztri�ban, valamint Olaszorsz�gban pole poz�ci�b�l indulhattak. Az els� futamgy�zelmet az osztr�k Gerhard Berger aratta a Mexik�i Nagyd�jon.

1988-ban a csapat harmadik lett a konstrukt�r�k k�z�tt. 1989-re Johnny Herbertet �s Alessandro Nanninit szerz�dtett�k, �s m�g ugyanebben az �vben meg�rkezett a csapatf�n�ki posztra a Benetton-csal�d j�bar�tja, Flavio Briatore is. Herbert sz�m�ra ez nem volt t�l j� h�r, hiszen az �vad v�g�n t�voznia kellett, a szakember szerint ugyanis nem �p�lt fel rendesen egy kor�bban, Brands Hatch-ben elszenvedett baleset�b�l. Briatore megv�lt a csapatmenedzsert�l, Peter Collinst�l is. Az id�ny egyetlen gy�zelm�t Nannini aratta a Jap�n Nagyd�jon, Suzuk�ban. Az olasz a futamon a m�sodik helyen �rt c�lba Ayrton Senna m�g�tt, a brazilt azonban a verseny ut�n diszkvalifik�lt�k.

A k�vetkez� szezonban leigazolt�k Nelson Piquet-t, aki ekkor m�r t�l volt p�lyafut�sa legszebb napjain. A veter�n brazil n�ha m�g k�pes volt fantasztikus teljes�tm�nyt ny�jtani, �gy a Senna-Prost �tk�z�snek k�sz�nhet�en a Benettonnak Jap�nban ism�t siker�lt begy�jteni egy gy�zelmet. Az 1991-es �v fordul�pontot jelentett a g�rda �let�ben, hisz a Belga Nagyd�jon, a Jordan sz�neiben bemutatkozott egy bizonyos Michael Schumacher, aki els� nagyd�j�n azonnal a hetedik helyr�l indulhatott. Briatore nem t�tov�zott, a futam ut�n azonnal leszerz�dtette a fiatal tehets�get Piquet mell�. Schumacher m�r a kezdetekt�l fogva ragyog�an teljes�tett, olyannyira, hogy h�romszoros vil�gbajnok csapatt�rsa nem tudta tartani vele a l�p�st. A n�met j�n�h�ny pontot szerzett a csapat sz�m�ra.

Az 1992-es szezont a Williams domin�lta, Schumachernek pedig nem volt es�lye a vil�gbajnoki c�m megkaparint�s�ra, els� gy�zelm�t a Sp�ban rendezett Belga Nagyd�jon viszont siker�lt megszereznie. 1993-ra a Benetton sokkal jobb lett, mint a kor�bbi �vekben volt, k�sz�nhet�en a f�lautomata sebess�gv�lt� �s az akt�v felf�ggeszt�s bevezet�s�nek. A k�vetkez� id�nyben Schumacher m�r meg�ll�thatatlan volt. Gy�zelmet aratott az els� k�t futamon, majd Ayrton Senna imolai trag�di�ja ut�n abszol�t �lmen�v� v�lt. A Benettont t�bben is csal�ssal v�dolt�k, majd Schumacher Silverstone-ban figyelmen k�v�l hagyta a fekete z�szl�t, ez�rt k�t futamra sz�l� eltilt�st kapott. M�szaki okok miatt Spa-Francorchamps-ban is diszkvalifik�lt�k, ennek ellen�re egy Damon Hillel val� vitathat� �tk�z�s ut�n Adelaide-ben megszerezte p�lyafut�sa els� vil�gbajnoki c�m�t .

1995-ben a Williamshez hasonl�an a Benetton aut�it is Renault motorokkal szerelt�k. Schumacher kilencszer gy�z�tt, �s megv�dte vil�gbajnoki c�m�t. Herbert, aki id�k�zben visszat�rt a csapathoz, k�t gy�zelmet aratott, �gy a Benetton t�rt�nete sor�n el�sz�r �s utolj�ra a konstrukt�r�k vil�gbajnoka lett. Egy �vvel k�s�bb Schumacher a Ferrarihoz t�vozott, Herbert pedig a Saubert v�lasztotta. A Benetton ebben az �vadban k�ptelen volt harcba sz�llni a Williams ellen. Jean Alesi �s Gerhard Berger egyetlen versenyt sem tudtak els�k�nt befejezni, s�t, Briatore megorrolt Alesire, ami�rt a francia Suzuk�ban �sszet�rte az aut�j�t, �s emiatt a Ferrari elhappolta a Benetton orra el�l a konstrukt�r�k vil�gbajnoks�g�nak m�sodik hely�t.

Alesi a k�vetkez� �vben sem b�k�lt meg a csapatf�n�kkel. Mindj�rt az id�nynyit�n a francia nem �llt ki id�ben tankol�sra, �gy a Benettonb�l kifogyott az �zemanyag. 1998-ra ism�t v�ltozott a csapat �ssze�ll�t�sa, Berger ugyanis befejezte aut�versenyz�i p�lyafut�s�t, Alesi pedig tov�bb�llt a Sauberhez. A Benetton ebben az id�nyben ifj� tehets�gekkel pr�b�lkozott, Briatore hely�t pedig David Richards vette �t. Giancarlo Fisichella �s Alexander Wurz szezonja b�ztat�nak t�nt. Wurz az �v elej�n j�l szerepelt, Fisichella pedig Kanad�ban futott kit�n� versenyt. Az 1999-es �v a tot�lis csal�d�s� volt. A Benetton a Williamshez hasonl�an az er�tlen Supertec motorokat haszn�lta, melyek rendre meghib�sodtak, �gy a konstrukt�r�k harc�b�l csak hatodikk�nt tudtak kiker�lni.

2000-ben m�r sokkal jobb volt a helyzett, hisz Briatore visszat�rt a csapat �l�re a Renault pedig bejelentette, hogy felv�s�rolja a g�rd�t. �sszes�t�sben a negyedik helyet szerezt�k meg. Az �vad f�nypontja Fisichella Kanad�ban el�rt harmadik helye volt. Wurz poz�ci�j�t a Williamst�l k�lcs�nkapott Jenson Button vette �t 2001-re. Ez az �v volt az utols�, amikor Benetton n�v alatt szerepeltek, de legnagyobb sajn�latukra ez is csapnival�an siker�lt.

A Renault 2002-ben teljesen visszat�rt a Formula 1-be, �gy a csapat is a francia gy�r nev�t vette fel. Button maradt, Fisichella viszont a Jordan mellett tette le a voks�t. Briatore �gy d�nt�tt, hogy az olasz hely�re egy m�sik olaszt szerz�dtet, Jarno Trulli szem�ly�ben. A szezon j�l siker�lt, a Renault alkalomadt�n k�pes volt kiv�l� eredm�nyeket el�rni, �gy a konstrukt�r�k verseny�ben negyedikk�nt v�geztek. Buttonnak az �vad v�g�n t�voznia kellett, hogy hely�t �tadja a csapat tesztpil�t�j�nak, a szupertehets�ges Fernando Alonsonak.

A spanyol versenyz�v� val� el�l�ptet�se j� h�z�s volt, hiszen k�t pole poz�ci�t szerzett, �s a Magyar Nagyd�jon Michael Schumachert lek�r�zve gy�zelmet aratott. Ez volt a Renault �jabb vir�gz�s�nak els� diadala. Az R23 k�djel� modell nagyszer�en muzsik�lt, azonban a forradalmian �j motorral meggy�lt a g�rda baja. Az id�ny v�g�re felz�rk�ztak a Ferrari, a Williams �s a McLaren m�g�. �rz�keny vesztes�g volt sz�mukra, hogy a szezon v�g�n a Toyot�hoz t�vozott a nagyszer� karossz�ria meg�lmod�ja, Mike Gascoyne. A brit szakember hely�t Bob Bell vette �t Enstone-ban. A francia-brit csapat 2004-ben az els� diadal�t arat� Jarno Trulli r�v�n gy�zni tudott a versenyek verseny�nek tartott Monacoi Nagyd�jon, t�bbsz�r azonban nem siker�lt elfoglalniuk a dobog� legfels� fok�t. Az �vad utols� szakasz�ig harcban �lltak a konstrukt�ri tabella m�sodik poz�ci�j��rt, a BAR-Honda azonban jobbnak bizonyult, �gy v�g�l a bronz�rmes helyet mondhatt�k maguk�nak. Trulli �v k�zben �sszer�gta a port a vezet�s�ggel, �gy 2005-re a Toyot�hoz igazolt, hely�t honfit�rsa, a csapathoz visszat�r� Giancarlo Fisichella vette �t.

A csapat eredm�nyei:

2000: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 20 ponttal
2001: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 7., 10 ponttal
2002: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 23 ponttal
2003: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 88 ponttal
2004: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 105 ponttal
2005: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 191 ponttal

Egy�ni vil�gbajnokok:

2005: Fernando Alonso