WilliamsF1 Team

Csapatf�n�k: Sir Frank Williams
Csapatmenedzser: Dickie Stanford
Technikai igazgat�: Patrick Head
Vezet� tervez�: Gavin Fisher
A BMW Motorsport igazgat�ja: Dr. Mario Theissen

Versenyz�k:
Nick Heidfeld
Nico Rosberg

Tesztpil�ta:
Antonio Pizzonia

A Williams ist�ll�t Frank Williams alap�totta a ’70-es �vek elej�n. A kezdeti id�szakban a Ferrarihoz �s a McLarenhez k�pest j�val kisebb k�lts�gvet�sb�l kellett gazd�lkodniuk, ennek ellen�re b�szk�n elmondhatj�k magukr�l, hogy fenn�ll�suk sor�n kilenc konstrukt�ri vb-c�met siker�lt begy�jteni�k. Legut�bb 1997-ben nyertek vil�gbajnoks�got.

Frank Williams tehets�ges amat�r versenyz� volt, �s k�zben j� kapcsolatot alak�tott ki Piers Courage-el, akivel 1969-ben egy�tt versenyeztek. A k�vetkez� szezonban Williams versenyeztette egy De Tomassoval Courage-t, aki a Holland Nagyd�jon tragikus balesetet szenvedett �s �let�t vesztette. Williams az esetet k�vet�en lelkileg teljesen �sszeomlott. Anyagi neh�zs�gei is t�madtak, �gy egy ideig fizet� pil�t�kat kellett alkalmaznia. 1976-ban �ssze�llt Walter Wolffal, de nem sokkal k�s�bb elv�ltak �tjaik, �s Patrick Headdel, a jelenlegi technikai igazgat�val megalap�totta saj�t ist�ll�j�t, a Williams Grand Prix Engineeringet. M�g Williams megpr�b�lt sza�d-ar�biai befektet�ket r�b�rni, hogy t�mogass�k csapat�t, addig a Patrick Head �ltal tervezett FW06-os versenyg�p 1978-ban sz�mos j� eredm�nyt �rt el Alan Jones-szal a vol�n m�g�tt. Az els� futamgy�zelmet 1979-ben aratt�k, amikor Clay Regazzoni az FW07-essel els�k�nt haladt �t a kock�s z�szl� alatt Silverstone-ban.

1980-ra Carlos Reutemannt szerz�dtett�k Alan Jones mell�. Az ausztr�l pil�ta ebben az �vben vil�gbajnok lett, a csapat pedig begy�jt�tte els� vil�gbajnoki c�m�t a konstrukt�r�k k�z�tt.

’87-re Piquet-nek �s Mansellnek szavazott bizalmat a Williams vezet�s�ge. A csapatf�n�k el�gedett volt, hisz versenyz�i mindk�t vill�gbajnoki c�met begy�jt�tt�k az FW11 k�djel� konstrukci�val. Piquet a k�vetkez� �vadra a Lotus csapat�hoz igazolt, a Williams pedig f�rtelmes �vnek n�zett el�be. 1989-ben a Renault hajt�m�veit haszn�lt�k. Az aut� gyors volt, azonban nem volt igaz�n j� versenyz� a csapatn�l eg�szen 1991-ig, amikoris Mansell visszat�rt a Ferrarit�l. Az FW14-es Williams fantasztikus konstrukci� volt, Mansell azonban �gy sem tudott nyerni. ’92-ben az aut� �s a 'bajszos oroszl�n' is t�k�letes volt. A brit versenyz� kilenc futamot nyert az �v sor�n �s m�r a Hungaroringen bebiztos�totta mag�nak a vil�gbajnoki c�met. A konstrukt�ri serleg ism�t a Williamshez ker�lt.

A vil�gbajnoki c�mv�d� �s csapata nem tudott megegyezni a fizet�s �sszeg�ben, �gy 1993-re Mansell az IndyCar sorozatba szerz�d�tt, a Newman-Haas csapathoz. Hely�t az egy�ves szabads�g�r�l visszat�r� Alain Prost vette �t, aki nem sokat teket�ri�zott, elh�d�totta az egy�ni titulust �s vez�rlet�vel a csapat is vil�gbajnok lett. Frank Williams volt az els� csapattulajdonos, aki annak idej�n tesztel�si lehet�s�get biztos�tott Ayrton Senn�nak, �s az�ta is azt szerette volna, hogy a brazil csillag az � csapat�ban versenyezzen. V�gy�t 1994-ben tudta val�ra v�ltani, �m az �lomb�l csakhamar r�m�lom lett. Senna a szezon harmadik futam�n, Imol�ban, a Tamburello-kanyarban hal�los balesetet szenvedett. A Williams alakulata tot�lis lelki v�ls�gba ker�lt. A legend�s brazil hely�t a tesztpil�t�b�l versenyz�v� el�l�ptetett David Coulthard vette �t. Damon Hill mindent megpr�b�lt, hogy elh�d�tsa a vil�gbajnoki c�met Michael Schumacher orra el�l, ez azonban nem siker�lt neki. A csapat a konstrukt�ri serleggel v�gasztal�dhatott.

1995-re a Benetton is megkapta a Renault er�forr�sokat, amihez t�rsult Michael Schumacher szenz�ci�s teljes�tm�nye is. A Williams csak �t gy�zelmet aratott ebben az �vben, n�gy alkalommal Damon Hill, egyszer pedig David Coulthard diadalmaskodott. A k�vetkez� szezon m�r jobban siker�lt a Grove-ban sz�kel� csapat sz�m�ra. Megszerezt�k az IndyCar 1995-�s bajnok�t, Jacques Villeneuve-�t, aki Hill csapatt�rsa lett. Kettej�k k�zdelm�r�l sz�lt ez az id�ny, �s a v�g�n Damon Hill megszerezte els� �s egyben utols� vil�gbajnoki c�m�t. Mivel az �sszetett m�sodik hely�n Villeneuve v�gzett, �gy a konstrukt�ri vb-c�m is a Williams alakulat�� lett. 1997-ben Hill a Tom Walkinshaw nev�vel f�mjelzett Arrowshoz szerz�d�tt, hely�re pedig a n�met Heinz-Harald Frentzen �rkezett. Villeneuve m�sodik Formula 1-es �v�ben vil�gbajnok lett, a Williams pedig elnyerte kilencedik konstrukt�ri titulus�t.

A helyzet hamar megv�ltozott a csapat k�r�l, a Renault ugyanis �gy d�nt�tt, hogy kivonul a Formula 1-b�l, �gy 1998-ban �s 1999-ben a Williams aut�iba a gyeng�cske Supertec motort szerelt�k. 1999-ben Frentzen a Jordanhez, Villeneuve pedig a BAR-hoz igazolt. A versenyz�i helyekre a CART bajnok Alex Zanardit �s Ralf Schumachert szerz�dtett�k. A McLaren mindk�t szezonban domin�lt, hisz a wokingiak adt�k az egy�ni vil�gbajnokot Mika Hakkinen szem�ly�ben. '98-ban az ez�stnyilak elnyert�k a konstrukt�r�k legjobbj�nak j�r� tr�fe�t is, ’99-ben azonban a Ferrari v�gzett a gy�rt�k tabell�j�nak els� hely�n. Ralfnak siker�lt elcs�pnie n�h�ny dobog�s helyez�st, Zanardi viszont nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket. 2000 janu�rj�nak v�g�n Frank Williams szerz�d�st bontott az olasz versenyz�vel, �s a hely�re a roppant fiatal Jenson Buttont szerz�dtette. Abban rem�nykedtek, hogy Button meg tudja csin�lni azt, ami Zanardinak nem siker�lt. Helyzet�k sokkal jobb volt az el�z� k�t �vhez k�pest, hisz ekkor m�r a BMW er�forr�sai d�b�r�gtek a Williams aut�k h�tulj�ban. Ralf Schumachernek siker�lt n�h�ny dobog�s helyez�st szereznie, �s Button is vitt pontokat a konyh�ra, �gy a csapat a harmadik helyen v�gzett. Az angol fiatalember teljes�tm�ny�re az eg�sz vil�g felkapta a fej�t, maga Frank Williams is el�gedett volt vele, azonban szembes�lnie kellett a t�nnyel, hogy nem tudja csapatn�l tartani Buttont, mert kor�bban m�r szerz�dtette a kolumbiai szupertehets�get, Juan Pablo Montoy�t. �gy d�nt�tt, hogy a fiatal britet k�lcs�nadja az akkor m�g a Benetton nevet visel� Renault-nak, hogy helyet csin�lon a d�l-amerikai j�vev�nynek.

Montoya dolg�t megb�zhat�s�gi probl�m�k nehez�tett�k deb�t�l� �v�ben, azonban �gy is siker�lt pole poz�ci�kat �s dobog�s helyez�seket szereznie. Az Olasz Nagyd�jon �let�ben el�sz�r gy�zelmet aratott egy Formula 1-es versenyen. Ralf �v k�zben h�romszor l�phetett fel a dobog� legfels� fok�ra, �gy siker�lt kellemetlen pillanatok okozniuk a McLarennek. Nagy csat�t v�vtak a m�sodik hely�rt, a v�g�n azonban a McLaren meg�rizte poz�ci�j�t, a Williams pedig ism�t harmadik lett. 2002-ben csak egy gy�zelmet arattak, Ralf Schumacher r�v�n Malajzi�ban, azonban a McLarent siker�lt maguk m�g� utas�taniuk, �gy megszerezt�k a m�sodik helyet. 2003-ra elsz�ntan k�sz�ltek, c�ljuk az volt, hogy Grove-ba ker�lj�n a vil�gbajnoki c�m. A szezon els� fel�ben az FW25 gyeng�lked�se miatt elmaradtak a v�rt eredm�nyek, az �vad m�sodik fel�ben azonban jelent�sen javult a csapat teljes�tm�nye. Montoya �s Ralf Schumacher k�t-k�t gy�zelmet arattak �s rendre pontszerz� helyeken �rtek c�lba, �gy a Williams a Ferrari els� sz�m� kih�v�j�v� l�pett el�. A konstrukt�r�k bajnoki c�m�nek elh�d�t�s�ra m�g az utols� futamon is volt es�ly�k, c�ljukat azonban nem tudt�k megval�s�tani, �gy meg kellett el�gedni�k az �jabb m�sodik hellyel. A 2004-es id�ny katasztrof�lisan siker�lt a rozm�rorr� FW26-ossal pr�b�lkoz� csapat sz�m�ra. A drasztikus �j�t�sb�l keserves csal�d�s lett, melyet csak az a gy�zelem tudott feledtetni, melyet Montoya aratott az �vz�r� Brazil Nagyd�jon. Az elhib�zott fejleszt�sek miatt a g�rda a konstrukt�r�k k�z�tt visszacs�szott a negyedik helyre. A szezon v�gezt�vel Montoya a McLarenhez. Ralf pedig a Toyot�hoz igazolt, hely�kre Mark Webber �s Nick Heidfeld �rkezett 2005-re.

A csapat eredm�nyei:

1973: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 10., 2 ponttal
1974: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 10., 4 ponttal
1975: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 9., 6 ponttal
1976: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 14., 0 ponttal
1978: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 9., 11 ponttal
1979: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 75 ponttal
1980: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 120 ponttal
1981: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 95 ponttal
1982: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 58 ponttal
1983: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 38 ponttal
1984: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 6., 25,5 ponttal
1985: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 71 ponttal
1986: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 141 ponttal
1987: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 137 ponttal
1988: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 7., 20 ponttal
1989: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 77 ponttal
1990: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 57 ponttal
1991: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 125 ponttal
1992: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 164 ponttal
1993: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 168 ponttal
1994: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 118 ponttal
1995: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 118 ponttal
1996: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 175 ponttal
1997: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 123 ponttal
1998: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 38 ponttal
1999: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 35 ponttal
2000: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 36 ponttal
2001: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 80 ponttal
2002: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 92 ponttal
2003: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 140 ponttal
2004: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 88 ponttal
2005: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 66 ponttal

Egy�ni vil�gbajnokok:

1980: Alan Jones
1982: Keke Rosberg
1987: Nelson Piquet
1992: Nigel Mansell
1993: Alain Prost
1996: Damon Hill
1997: Jacques Villeneuve