McLaren Mercedes

Csapatf�n�k: Ron Dennis
�gyvezet� igazgat�: Martin Whitmarsh
Sportigazgat�: Norbert Haug
Vezet� tervez�: Neil Oatley

Versenyz�k:
Kimi Raikk�nen
Juan Pablo Montoya

Tesztpil�ta: 
Pedro de la Rosa

A McLaren ist�ll�t Bruce McLaren alap�totta, aki 1937. augusztus 30.-�n l�tta meg a napvil�got �j-Z�landon, Auckland v�ros�ban. McLaren az 1950-es �vek k�zep�n versenyezni kezdett haz�j�ban. 1958-ban m�r Eur�p�ban sz�guldozott �s gy�zelmet aratott egy Formula 2-es futamon. F1-es bemutatkoz�s�ra egy Cooper vol�nja m�g�tt ’59-ben ker�lt sor. Folyamatosan a pontszerz�k k�z�tt �rt c�lba, az �vad utols� verseny�n, Sebringben pedig megszerezte p�lyafut�sa els� Formula 1-es gy�zelm�t. Bruce McLaren 22 �vesen a sport�g t�rt�net�nek legfiatalabb futamgy�ztese lett. Rekordja hossz� ideig fenn�llt, hiszen annak megd�nt�s�re a 2003-as Magyar Nagyd�jig kellett v�rni, amikoris Fernando Alonso 21 �vesen �rt els�k�nt c�lba. 1960-ban Jack Brabham m�g�tt a m�sodik sz�m� pil�ta szerep�t t�lt�tte be, de a k�vetkez� �vben m�r � volt csapata els� sz�m� versenyz�je, mert Brabham vette a kalapj�t, �s t�vozott. N�h�ny eredm�nytelen �v k�vetkezett, majd McLaren �gy d�nt�tt, hogy megalap�tja saj�t ist�ll�j�t. A csapat a Bruce Mclaren Motor Racing Ltd. nevet kapta, �s saj�t konstrukci�kat gy�rtott. Technikai tud�s�nak k�sz�nhet�en McLaren hamar felvir�goztatta v�llalkoz�s�t.

Els� F1-es karossz�ri�j�t Robin Herd tervezte �s �p�tette meg 1966-ban. Balszerencs�j�re ez volt a h�romliteres er�forr�sok els� szezonja, �gy a McLaren �ltal haszn�lt olasz Serenissima �s a t�ls�lyos Ford motorok gyeng�nek bizonyultak. A ’66-os Brit Nagyd�jon a csapatvezet� szerezte meg az els� pontot az ist�ll� sz�m�ra, amikor a tizenharmadik helyr�l indulva a hatodik helyen �rt c�lba. A Herd �ltal tervezett M7-es, amely a Ford Cosworth legend�s DFV er�forr�s�val volt felv�rtezve, igazi szenz�ci�nak bizonyult. A McLaren megszerezte els� futamgy�zelm�t a Bajnokok Verseny�n, Bruce r�v�n. Denny Hulme 1968-ban csatlakozott az alakulathoz, �gy a McLaren-Hulme pil�takett�s indult harcba a vil�gbajnoki c�m�rt, melyet v�g�l Graham Hill nyert el, az id�ny utols� futam�n.

�szak-Amerik�ban, a CanAm sportkocsisz�ri�ban a McLaren igazi nagyhatalom volt, de sajnos 1970. j�nius�ban Bruce McLaren hal�los balesetet szenvedett, amikor egy CanAm aut�t tesztelt Goodwoodban. A csapat folytatta a munk�t, �s az M7-es is j�nak bizonyult, az igazi �tt�r�st azonban az M23-as modell hozta, amely Denny Hulme �s Peter Revson ir�ny�t�s�val h�rom futamot nyert az 1973-as bajnoki sorozatban. A McLaren csapat els� konstrukt�ri vil�gbajnoki c�m�t 1974-ben nyerte amikor leigazolt�k Emerson Fittipaldit a Lotust�l. H�rom gy�zelem, �s j�n�h�ny pontszerz� hely sz�ks�geltetett az els� komoly sikerhez. A diadalmenetet a k�vetkez� �vben nem siker�lt megism�telni�k, mert Niki Lauda �s a Ferrari er�sebbnek bizonyult. Az �v v�g�n Fittipaldi t�vozott, hely�re pedig James Hunt �rkezett a McLarenhez. Egy igazi dr�mai szezon volt a k�vetkez�. Hunt egy pont el�nnyel elh�d�totta az egy�ni vb-c�met, m�g a konstrukt�r�k serlege a Ferrari� lett. ’77-ben Hunt h�romszor gy�z�tt, m�gsem tudta megv�deni bajnoki c�m�t.

Az �jabb sikerek akkor kezdtek sz�ling�zni, amikor Teddy Mayer csapatf�n�k eladta az ist�ll� egy r�sz�t Ron Dennisnek, aki ekkoriban a Project Four Formula 2-es ist�ll� vezet�je volt. Dennis mag�val hozta vezet� tervez�j�t, John Barnardot is, aki l�trehozta a Formula 1 t�rt�net�nek egyik legklasszikusabb modellj�t, a sz�nsz�las technol�gi�val k�sz�lt MP4-est. Igaz, hogy a csapat 1983-ban csak szenvedett a norm�l motorokkal a turb�kkal ellen�ben, de a TAG n�vre keresztelt Porsche er�forr�sok teljes�tm�nye b�ztat� volt.

1984-re Dennis szerz�dtette Alain Prostot, �s mivel Niki Lauda is a McLaren szolg�lat�ban �llt, minden adott volt ahhoz, hogy nagyszer� eredm�nyeket �rjenek el. Prost �s Lauda domin�ltak els� k�z�s �v�kben. Prost h�t, m�g Lauda �t gy�zelmet aratott. A vil�gbajnoki c�m az osztr�k pil�t�� lett, aki sportt�rt�nelmet �rt, hisz 72 pont - 71,5 pont ar�nyban h�d�totta el a titulust, ez pedig m�ig a legkisebb el�nynek sz�m�t. A francia a k�vetkez� id�nyben visszav�gott �s vil�gbajnok lett, a McLarennel egyetemben. ’86-ban is gy�z�tt, de ekkor a Williams-Honda-Mansell-Piquet �sszet�tel igencsak er�snek bizonyult. Az 1988-as szezon a McLaren fenn�ll�s�nak legsikeresebb �ve volt. Alain Prost, Ayrton Senna �s a Honda motorok 16 versenyb�l 15-�t megnyertek, a szezon v�g�n pedig Senna vil�gbajnok lett. 1989-ben Prostnak kedvezett a szerencse, a k�t nagy�gy� azonban nem f�rt meg egym�s mellett, �gy Prost a sorozatos n�zetelt�r�sek miatt a Ferrarihoz szerz�d�tt. Senna ekkor k�t egym�st k�vet� �vben is bajnok lett, a Honda ennek ellen�re �gy d�nt�tt, hogy kivonul a Formula 1-b�l. A McLaren Ford motorokkal versenyzett tov�bb, melyek roppant er�tlennek bizonyultak. Senna 1993-ban m�g szerzett �t gy�zelmet, majd �gy d�nt�tt, hogy al��r a Williamshez.

A Ford er�forr�sokat 1994-ben a Peugeot motorok v�ltott�k fel a McLarenn�l, de ezzel sem siker�lt gy�zelmet szerezni�k. 1995-ben al��rtak egy motorsz�ll�t�i szerz�d�st a nagy visszat�r�sre k�sz�l� Mercedes-Benzzel, �s ez a partnerkapcsolat napjainkban is tart. A soron k�vetkez� diadalra k�t �vet kellett v�rniuk. David Coulthard az 1997-es Ausztr�l Nagyd�jon megt�rte a jeget, �s gy�zni tudott. K�s�bb az Olasz Nagyd�jon, Monz�ban is els�k�nt haladt �t a kock�s z�szl� alatt. A csapat er�s volt, de a Mercedes motorjai megb�zhatatlannak bizonyultak. Coulthard �s Hakkinen ak�r t�bb gy�zelmet is arathattak volna, ha nem hagyja cserben �ket oly sokszor a technika. Hakkinen a szezon utols� futam�n, a jerezi Eur�pa Nagyd�jon aratta p�lyafut�sa els� gy�zelm�t, �gy az �vet a McLaren h�rom futamgy�zelemmel fejezte be.

Az 1998-as szezon ism�t a sikerek� lett. A McLaren kett�se az id�nynyit� futamt�l kezdve uralta a mez�nyt, �s az els� hat versenyb�l �t�t meg is nyertek. Csak a Ferrari �s Michael Schumacher tudott l�p�st tartani a modernkori Ez�stnyilakkal, de a n�met pil�ta sem tudta meg�ll�tani azokat. Hakkinen lett az egy�ni vil�gbajnok, a McLaren pedig a konstrukt�r�k bajnoka. 1999-ben is j� teljes�tm�nyt ny�jtottak, azonban ebben az �vben a Ferrari szerezte meg a konstrukt�r�k vb-c�m�t, Mika Hakkinen viszont meg tudta v�deni bajnoki titulus�t.

A 2000-es �vad elej�n a McLaren a Mercedes motorok gyeng�lked�se miatt nem volt a helyzet magaslat�n. Coulthard m�sodik lett a Brazil Nagyd�jon, azonban a l�gterel�k nagyobbak voltak a megengedettn�l az aut�j�n, �gy diszkvalifik�lt�k. Az els� �t versenyen a Ferrari komoly el�nyre tett szert, Mika Hakkinen pedig nem tudta felvenni a versenyt Michael Schumacherrel. Az �vad v�g�n a finn pil�ta �s a csapat is a m�sodik helyet tudta csak megszerezni. A k�vetkez� id�nyben h�rom futam sz�ks�geltetett ahhoz, hogy a Wokingban letelepedett csapat r�j�jj�n: a Ferrari el�nye �ri�si. A szezon k�zep�ig Coulthard viaskodott Schumacherrel, de a n�met a Hungaroringen pontott tett az �gy v�g�re, �s eld�nt�tte az egy�ni vil�gbajnoki c�m sors�t. A sk�t �s a McLaren is a m�sodik helyen v�gzett. Hakkinen �gy d�nt�tt az id�ny v�g�n, hogy kihagy egy szezont, �s 2003-ban visszat�r a versenyz�shez, azonban 2002-ben bejelentette, hogy befejezi Formula 1-es p�lyafut�s�t. Hely�re 2002-ben honfit�rsa, Kimi Raikk�nen �rkezett a Sauber Petronas csapat�t�l. A McLaren a technika gyeng�lked�se miatt az ut�bbi �vek leggyeng�bb produkci�j�t ny�jtotta 2002-ben, �gy csak a harmadik helyet tudt�k megszerezni a konstrukt�r�k bajnoks�g�ban.

A 2003-as szezont nagy el�nnal kezdt�k a wokingiak. David Coulthard gy�zelemet aratott a szezon els� futam�n Ausztr�li�ban, sz�m�ra azonban nem termett t�bb bab�r az �vad h�tralev� r�sz�ben. Raikk�nen Malajzi�ban aratott gy�zelmet, mely p�lyafut�sa els� F1-es diadala volt. A finn sem nyert t�bb futamot, viszont folyamatosan az �lmez�nyben fejezte be a versenyeket, �s eg�szen a szezonz�r� Jap�n Nagyd�j v�g�ig �letben tudta tartani vil�gbajnoki es�lyeit. Schumachert v�g�l nem siker�lt legy�znie, azonban a pil�t�k pontverseny�ben el�rt m�sodik hely �gy is sz�p eredm�ny volt a fiatal versenyz�t�l. A csapat a konstrukt�r�k bajnoks�g�t 142 ponttal a harmadik helyen z�rta, �gy hi�ba volt a nagyszer� szezonkezdet, nem tudt�k maguk m�g� utas�tani a BMW-Williams alakulat�t. A g�rda a 2002-es aut� tov�bbfejlesztett v�ltozat�val, az MP4-17D-vel versenyezte v�gig az �vadot. Szezon k�zben be akart�k vetni �j modellj�ket, az MP4-18-at is, az azonban megb�zhatatlan volt. 2004-ben az MP4-19 k�djel� konstrukci�val v�gtak neki a vil�gbajnoki sorozat k�zdelmeinek, f�lid�ben azonban k�nytelenek voltak �t�p�teni a kocsit, ami addig borzalmasan gyenge teljes�tm�nyt ny�jtott. A fejleszt�sek meghozt�k a v�rt eredm�nyeket, Raikk�nen gy�zni tudott a Belga Nagyd�jon, de a csapat �gy is csak �t�dikk�nt v�gzett a konstrukt�ri tabell�n. David Coulthard az id�ny v�g�n – kilenc hossz� esztend� ut�n – t�vozott a csapatt�l, Ron Dennis a sk�t hely�re Juan Pablo Montoy�t szerz�dtette a nagy riv�lis BMW-Williamst�l.

A csapat eredm�nyei:

1966: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 3 ponttal
1967: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 8., 1 ponttal
1968: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 51 ponttal
1969: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 40 ponttal
1970: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 35 ponttal
1971: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 6., 10 ponttal
1972: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 47 ponttal
1973: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 58 ponttal
1974: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 73 ponttal
1975: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 53 ponttal
1976: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 74 ponttal
1977: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 60 ponttal
1978: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 8., 15 ponttal
1979: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 7., 15 ponttal
1980: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 7., 11 ponttal
1981: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 6., 28 ponttal
1982: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 69 ponttal
1983: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 34 ponttal
1984: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 143,5 ponttal
1985: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 90 ponttal
1986: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 96 ponttal
1987: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 76 ponttal
1988: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 199 ponttal
1989: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 141 ponttal
1990: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 121 ponttal
1991: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 139 ponttal
1992: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 99 ponttal
1993: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 84 ponttal
1994: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 42 ponttal
1995: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 30 ponttal
1996: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 49 ponttal
1997: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 4., 63 ponttal
1998: A konstrukt�r�k vil�gbajnoka 156 ponttal
1999: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 124 ponttal
2000: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 152 ponttal
2001: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 102 ponttal
2002: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 65 ponttal
2003: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 3., 142 ponttal
2004: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 5., 69 ponttal
2005: Konstrukt�r�k bajnoks�g�ban 2., 182 ponttal

Egy�ni vil�gbajnokok:

1974: Emerson Fittipaldi
1976: James Hunt
1984: Niki Lauda
1985: Alain Prost
1986: Alain Prost
1988: Ayrton Senna
1989: Alain Prost
1990: Ayrton Senna
1991: Ayrton Senna
1998: Mika Hakkinen
1999: Mika Hakkinen